&quot;&Eacute;szre se vettem, hogy meg&ouml;regedett. Mi&oacute;ta eml&eacute;kszem, r&aacute;ncos kis teremt&eacute;s, ny&aacute;ron mez&iacute;tl&aacute;b j&aacute;r. Munk&aacute;j&aacute;ban, f&aacute;radhatatlans&aacute;g&aacute;ban orz&ouml;m legszebben... Keze eres, repedezett, asz&aacute;lyos ny&aacute;ri f&ouml;ld. &Eacute;s nagy. A munka naggy&aacute;, eross&eacute; tette. Ha simogatta a fejem, tenyer&eacute;vel csaknem betakarta eg&eacute;szen.&quot;<br /><br />A szerzo k&eacute;pzeletbeli riportreg&eacute;nyt k&eacute;sz&iacute;tett &eacute;desanyj&aacute;val. Felid&eacute;zi szeg&eacute;nysorban t&ouml;lt&ouml;tt gyermekkor&aacute;t, visszavezet benn&uuml;nket a XX. sz&aacute;zad k&ouml;zep&eacute;n-v&eacute;g&eacute;n &aacute;t&eacute;lt emberpr&oacute;b&aacute;l&oacute; &eacute;vtizedeken. A tizenegy testv&eacute;r k&ouml;z&uuml;l hatan maradtak &eacute;letben, most k&ouml;zt&uuml;k ing&aacute;zik az &iacute;r&oacute; &eacute;desanyja, a sz&aacute;m&aacute;ra m&aacute;r &eacute;rdektelen &eacute;s k&ouml;vethetetlen vil&aacute;gban. Mag&aacute;val ragad&oacute;an, v&eacute;gtelen szeretettel &aacute;br&aacute;zolja &eacute;desanyj&aacute;t &eacute;s az annak hal&aacute;la ut&aacute;ni keserus&eacute;get, b&aacute;natot. Sorait olvasva hiteles forr&aacute;sb&oacute;l ismerhetj&uuml;k meg az &ouml;reged&eacute;s jellemzo t&uuml;neteit. Emberi trag&eacute;di&aacute;kkal terhes idoszakokr&oacute;l sz&oacute;l&oacute; &eacute;s b&ouml;lcs tanuls&aacute;gokat szolg&aacute;ltat&oacute; &iacute;r&aacute;s.