A vonat erotlen&uuml;l araszolt, &oacute;divat&uacute; gy&aacute;szkocsik&eacute;nt. Nem f&uuml;ttyentgetett. Hatalmas f&aacute;k s&aacute;tora takarta az &aacute;llom&aacute;st, gyenge f&eacute;ny hullott a kavicsokra. A s&iacute;nek k&eacute;t oldal&aacute;n rendor&ouml;k, &aacute;llamv&eacute;delmisek ork&ouml;dtek. D&ouml;ccentek a tehervagonok. Marhabog&eacute;s hangzott, puli vakkantott, a mozdony k&ouml;h&eacute;cselt. Nem igyekeztek a lesz&aacute;ll&oacute;k.<br />A rendor&ouml;k elh&uacute;zt&aacute;k a vagonajt&oacute;kat.<br />- Kisz&aacute;ll&aacute;s! - kiab&aacute;lt&aacute;k.<br />Riadt emberek k&aacute;sz&aacute;l&oacute;dtak lefel&eacute;, asszonyok, gyerekek, hangtalanul. Lass&uacute; mozdulatokkal emelgett&eacute;k batyuikat, a vas&uacute;ti s&iacute;nek mell&eacute; ejtett&eacute;k, &uacute;jabbak&eacute;rt fordultak, gyerekeket &uuml;ltettek r&aacute;juk, akik t&aacute;grany&iacute;lt szemmel figyeltek.<br />Zs&aacute;kokat, l&aacute;d&aacute;kat, bor&ouml;nd&ouml;ket, kosarakat cipeltek, j&oacute;sz&aacute;gokat rakodtak. Toporz&eacute;koltak a lovak, malacok r&ouml;f&ouml;gtek. A hajnali k&ouml;lt&ouml;zk&ouml;d&eacute;s h&aacute;bor&uacute;s menek&uuml;ltek k&eacute;p&eacute;t id&eacute;zte.<br />Se panasz, se tiltakoz&aacute;s nem hangzott.<br />K&uuml;l&ouml;n&ouml;s viszony teremtod&ouml;tt a kitelep&iacute;tettek &eacute;s a kitelep&iacute;tok k&ouml;z&ouml;tt, magyar&aacute;zkod&aacute;s, s&iacute;r&aacute;s, k&ouml;ny&ouml;rg&eacute;s n&eacute;lk&uuml;l &eacute;rtett&eacute;k egym&aacute;st, megb&iacute;zhat&oacute; &eacute;rz&eacute;s t&aacute;j&eacute;koztatta oket: a f&eacute;lelem.<br />A pusk&aacute;k nem mozdultak. Az or&ouml;k mereven str&aacute;zs&aacute;ltak a hely&uuml;k&ouml;n, v&aacute;llukra vetve viselt&eacute;k fegyver&uuml;ket, n&eacute;melyik&uuml;k farkaskuty&aacute;t tartott p&oacute;r&aacute;zon. A k&ouml;teless&eacute;g-szolg&aacute;lat fegyelm&eacute;vel v&aacute;rakoztak, s &eacute;beren figyeltek.